Miért is merül fel a kérdés? Sokan kérdőjelezik meg az egyesületek hasznosságát, esetleg becsületességét, sokan nem hisznek az állampolgári részvétel fontosságában, de sokan csak alapkérdésekkel nincsenek tisztában.
Hasznos-e egy-egy civil szervezet?
Könnyű egyértelmű igent választ adni a kérdésre: a civil szervezetek új dolgokat teremtenek, megvizsgálnak és megpróbálnak megoldani problémákat, embereket aktivizálnak. Közgazdász szemmel nézve, növelik a foglalkoztatást, és a GDP.
De mi a valóság?
Sokféle civil szervezet van. Hiszen beszélhetünk társadalmilag igen fontos nagy szervezetekről, mint a Vöröskereszt, vagy éppen a Gyermekrák Alapítvány, de ugyanakkor civil szervezet a kaktuszgyűjtők baráti köre, vagy éppen a kerületi nyugdíjasklub. És persze itt vagyunk mi zöldek. A sokféleséget nézve elég nehezebb a hasznosság kérdésére választ adni. Egyes szervezetek valós társadalmi szükségletekre reagálnak, mások új szükségleteket teremtenek ki, vagy csak saját magukat elégítik ki. És vannak olyanok, is akik egy-egy kisebbség érdekeit védik szemben a nagy többség esetleg érdekével. Sokszor a zöldeket is ebbe a csoportba sorolják bele, de ez egy másik cikk témája lenne. Jogos a kérés, hogy mondjak példákat is az előbbi csoportosításra, hiszen lehet, hogy csak az én szubjektív megítélésem alapján teszek különbséget szervezetek között.Tény hogy egyéni érdeklődéstől függően máshogy értékelünk egy-egy szervezetet, de az is biztos, hogy egy a gyermekek étkeztetésért, vagy a hajléktalanok ellátásáért dolgozók a legtöbb ember számára társadalmilag hasznos célét dolgoznak. Vannak azonban más területek: akik azon munkálkodnak, hogy legyen vízilabda csapat egy kisvárosban vagy, hogy egy kisfalú világzenei hatalommá, ez már bizony sok ember számára haszontalan feladatnak tűnnek, hiszen ezek hiányában még nyugodtan élhetnénk. Akik így gondolják, azok aztán végkép elgondolkodnak azon, hogy kell-e a közösségeknek, az államnak, az önkormányzatoknak anyagilag támogatni a nyugdíjasklubbot? Vagy szüksége van-e arra a városvédő csoportra, amely azon dolgozik, hogy egy nemzetgazdaságilag hasznos építőipari beruházás ne valósuljon meg, vagy fordítva, megengedhetjük-e, hogy civil szervezetként azon dolgozzanak érdekcsoportok, hogy egy természeti és társadalmilag káros beruházás megvalósuljon. Ezekről a józanul gondolkodó emberek belátják, részei egy működő demokráciának.Egyszerűbben szólva: civil szervezetet alapítani alapvető rész a szabadságjogainknak. Ha kritikusak is kívánunk lenni, akkor is csak egy kérdés merülhet fel bennünk, hogy jó helyre folynak-e e pénzek és energiák. És itt már az értékek, és a gazdasági racionalitások mezejére vezetünk. Hiszen ha nagy a zsírosbödön, akkor jut a kortárs kultúrára is, ha kicsi, akkor az alkotmányos jogok biztosítása is problémákat okoz.
Jó helyre mennek-e a támogatások?
A közvélemény szemében a civil szervezetek, alapítványok nagy pénzelnyelők. A pályázat szó hazánkban, bizony szitokszónak számít.Mindig az egyetemista csoporttársaim jutnak eszembe, akik szerint csak írtok egy jó pályázatot és már nem is kell dolgozni.… A szervezetek hasznosságának megítélése tehát sok esetben ízlés kérdése. Az állami támogatások, pályázatok viszont túlmutatnak az egyedi preferenciáinkon. A támogatók (állam, EU), hosszú tervezési és egyeztetési folyamat során kellene, hogy kiválasszák azokat a témákat, melyek össztársadalmi szempontból a legfontosabbak. A pályázóknak pedig komoly garanciák mellett kellene a támogatott projekteket megvalósítani. Hogy miért a feltételes mód, azt sajnos senkinek sem kell megmagyarázni.
